Kiknek
 írtam ezt a könyvet? – Azoknak a bibliaolvasóknak, akik megbízhatóan szeretnék felfogni Isten áldott üzeneteit a Bibliából.
 

Vannak olyan igerészek, amelyek nem csak első pillanatra, hanem alaposabb elemzés után is megfejthetetlennek tűnnek. Hogyan értendő egy ilyen igeszakasz? – Sokszor találkozunk ezzel a problémával a bibliaolvasásunk során. Néhány valóban megfejthetetlennek tűnő igeszakasz elemzésével keressük meg Isten áldott üzenetét a könyv E.4. Hogyan értendő? című fejezetében.

 

Minek kell egyeznie ahhoz, hogy egy bibliai üzenetet mai, konkrét esetre alkalmazhassuk? – Ezt a kérdést is fölvetjük, és a megoldást is megtaláljuk a könyv E. Néhány gyakorlati jótanács… c. fejezetében

 

Tévedhetetlen-e a Biblia? Sok bibliaolvasó került már szikrázó vitákba nem hívő vagy másként gondolkodó embertársaival ezzel kérdéssel kapcsolatban: – A könyv A.5. Tévedhetetlen-e a Biblia? c. fejezetében tárgyaljuk ezt a kérdést, és választ ajánlunk rá.

 

Helyszíni tudósítás vagy történettel tanítás? Izgalmas viták és sajnálatos hiedelmek kötődnek ehhez a formai elemekhez a Bibliában. – Erre a kérdésre is választ keresünk és ajánlunk a könyv Történettel tanítás c. fejezetében.

 

Sokszor tesz ilyen formán hitvallást egy hívő bibliaolvasó: Szó szerint kell értenünk a Bibliát! Ezt a témát is körüljárjuk a könyv A.4. fejezetében.

 

Föl képes-e tárni Isten áldott üzenetét a Bibliából egy nem hívő bibliakutató? – Izgalmas kérdés. Erre is kitérünk a könyv A.3.2. fejezetében.

 

Mik az idiómák, és mi a jelentőségük a bibliaelemzés során? – Erről a fontos kérdésről is szót ejtünk a könyv D.1.2. fejezetében. 


A bibliai szövegek nagyon régen (legalább kétezer éve), más éghajlat alatt, a miénktől nagyon eltérő kulturális, gondolkodásbeli és történelmi viszonyok között keletkeztek, nem beszélve az ókori világkép és a mai közötti különbségekről és így tovább. Mindezeket szakadékoknak nevezi a szakma. Ezeknek a 
szakadékoknak az áthidalásáról számolunk be szemléletes bibliai példákkal az A.2. fejezetben.


Sokszor engedünk annak a kísértésnek, hogy gyorsan futunk át bibliai szövegeken. Pedig ilyenkor kincsek mellett rohanunk el, és csalódunk. Hogyan lehet lépésről lépésre haladva igazán feltárni a kincseket? Erre adunk ízelítőt az A.6. fejezetben.

Nagyon tanulságos egy-egy bibliai könyv szerkezetének a feltárása. Jóel könyvének folyamatábráját mutatjuk be a B.4. fejezetben.

Talán nem is hallottuk még, hogy a bibliai szövegek javarésze gondolatpárhuzamokban került megfogalmazásra. A gondolatpárhuzamok izgalmas világába vezetjük be az Olvasót a C.1. fejezetben.

Lehet, hogy már találkoztunk vele, de meg sem mertük fogalmazni, hogy nem ritkán költői túlzással fejezte ki magát Urunk Jézus, és más bibliai szereplő is. Erről és hasonló formai elemekről olvashatunk a C. fejezetben.

Mi a bibliai allegória? Példákat is láthatunk rá a C.2.g. fejezetben. 

Nem csak bibliai szövegek, hanem Biblián kívüli korabeli szövegek is nagy számban készültek apokaliptikus stílusban. Ezeknek jellemzőiről találunk tömör felsorolást a C.5. fejezetben.

Közismert fogalomnak tűnik a prófécia a mai embereknek. Hogy mennyivel mélyebb és sokszínűbb fogalomról van szó, azt mutatjuk be a C.6. fejezetben.

Mit is értünk szövegösszefüggésen, contextuson? Erről gondolkodunk el a D.1.2. és a D.2.3. fejezetekben.

Mit értünk eufemisztikus jellegű szövegen? Megtudhatjuk a D.1.3. fejezetben.

Miért kell megvizsgálnunk, hogy egy, a Bibliából feltárt üzenet összhangban van-e az egész Bibliával? – Ezt mutatjuk be a D.7. fejezetben.

A Biblia nagy részében annyira szemléletes szövegeket olvashatunk, hogy egy-egy mondatban is kézzel fogható élethelyzetek, szituációk állnak előttünk. Erre hívjuk fel a figyelmet a D.3. fejezetben, valamint a G.2. fejezet 209. oldalán.

Isten hűséges szövetséges. A Biblia sok eseményt említ, amelyek ezt igazolják. Ezekből soroltunk fel néhányat az F. fejezetben.

Boldogok a lelki szegények, vagy Boldogok a Lélekhez forduló koldusok? Erről olvashatunk a G.2. fejezetben bemutatott elemzés-példában.